Az alábbi szöveg a http://www.digitalhumanities.cnrs.fr/wikis/tcp/index.php?title=Anglais oldalon lévő angol nyelvű kiáltvány fordítása. (* = lásd a lap alján)

Összefüggésrendszer

Mi, a digitális bölcsészet művelői és szemlélői 2010. május 18.-án és 19.-én Párizsban a THATCamp konferencián gyűltünk össze.

A két nap során vitákat folytattunk, eszmét cseréltünk arról és közösen reflektáltunk arra, hogy mi is a digitális bölcsészet, továbbá megpróbáltuk elképzelni és kitalálni, hogy milyennek kellene lennie.

A - csupán az első lépést jelentő - tábor zárásakor egy, a digitális bölcsészetről szóló kiáltványt terjesztünk a kutatói közösségek és mindazok elé, akik részt vesznek a tudás létrehozásában, közzétételében, értékelésében és megőrzésében.

I. Meghatározás

1. A társadalom digitális fordulata megváltoztatja és kérdésessé teszi a tudás létrehozásának és elosztásának feltételeit.

2. Számunkra a digitális bölcsészet a társadalom- és bölcsészettudományok teljességét jelenti. A digitális bölcsészet nem tabula rasa. Ellenkezőleg: mindazon paradigmákra, képességekre és tudásra támaszkodik, melyek ezen tudományterületeket jellemezik, miközben mozgósítja a digitális technológia által elérhetővé vált eszközöket és egyedi szemléletmódot.

3. A digitális bölcsészet egy „transzdiszciplinát” jelöl, ami magába foglalja mindazokat a módszereket, rendszereket és heurisztikus szemléletmódokat melyek a bölcsészet- és társadalomtudományokban fellelhető digitális dolgokhoz köthetőek.

II. Helyzetfelmérés

4. Megfigyeljük

- hogy a társadalom- és bölcsészettudományok területén folytatott kisérletek száma az utolsó fél évszázadban megsokszorozódott. A legutóbbi időkben digitális bölcsészeti központok jöttek létre - melyek jelenleg csak a digitális bölcsészet területére jellemző prototípusok vagy alkalmazásterületek;

- hogy a számítógépes vagy a digitális szemléletmódoknak szigorúbb műszaki és így gazdasági, kutatási követelményei vannak; hogy ezek a követelmények lehetőséget biztosítanak az együttműködés erősítésére;

- hogy bár bizonyos számú, már bizonyított módszer létezik, ezek nem egyformán ismertek és hozzáférhetőek

- hogy sok közösség keletkezett a gyakorlat, az eszközök és különféle tudományközi célok terén osztott közös érdeklődésből - szöveges források kódolása, földrajzi információs rendszerek, lexikometria, a kultúrális, tudományos és műszaki örökség digitalizálása, webes térképészet, adatbányászat, 3D, szóbeli archívumok, digitális művészetek és hipermediális irodalom, stb. -, valamint hogy ezen közösségek a digitális bölcsészet tudományterületének kialakítása felé tartanak.

III. Bejelentés

5. Mi, a digitális bölcsészet művelői egy szolidáris, nyitott, befogadó és szabadon elérhető gyakorlati közösséget építünk.

6. Határok nélküli közösség vagyunk. Többnyelvű és több tudományágat átfogó közösség vagyunk.

7. Céljaink a tudás fejlődése, a kutatás minőségének javítása tudományterületünkön, a tudás és a közös örökség gazdagítása az oktatási-kutatási szférában és azon túl is.

8. Kívánjuk, hogy a digitális kultúra kerüljön be a kultúra huszonegyedik századi általános értelmezésébe.

IV. Útmutatók

9. Kívánjuk az adatokhoz és metaadatokhoz való nyílt hozzáférést; ezeket mind műszakilag, mind fogalmilag dokumentálni és együttműködő-képessé kell tenni.

10. Támogatjuk a módszerek, kódok, formátumok és kutatási eredmények terjesztését, cseréjét és szabad módosítását.

11. Kívánjuk a digitális bölcsészet oktatásának beépítését a társadalom- és bölcsészettudományi oktatásba. Szeretnénk látni digitális bölcsészeti diplomák létrehozását és az erre szentelt szakoktatás kifejlesztését. Végezetül szeretnénk, ha erre a szakismeretre tekintettel lennének az munkahelyi felvételi eljárásnál és a pályafutás során.

12. Elköteleztük magunkat arra, hogy felépítjük a közös szókincsen alapuló, minden érintett résztvevő munkája alapján formálódó közösségi szakismeretet. Szándékunk szerint ez a közösségi szakismeret közjó lesz. Tudományos lehetőség, de egyúttal a szakmai beilleszkedés lehetősége is valamennyi részterületbe.

13. Segíteni akarjuk a szakterületeken belül és szakterületek között felismert igényekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok meghatározását és elterjesztését, melyeket az érintett közösségeken belüli viták és megállapodások alapján kell kialakítani. A digitális bölcsészet alapvető nyitottsága ugyanakkor biztosítja a protokollok és víziók gyakorlati megközelítését, mely fenntartja a különféle, egymással versenyre kelő módszerek egymás mellett élésének a gondolkodás és a gyakorlat javát szolgáló jogát.

14. Kívánjuk a valós igényekre válaszoló, méretezhető digitális infrastruktúrák kialakítását. A digitális infrastruktúrák fokozatosan fognak felépülni a kutatói közösségekben sikeresnek bizonyuló módszerek és szemléletmódok alapján.

Frissítés (2012. I. 25.)

A forrásdokumentum időközben elkültözött ez eredetileg megadott címről, és a következő oldalon érhető el: http://tcp.hypotheses.org/411. Ugyanitt elérhető az eredeti angol szöveg német, francia, spanyol és számos egyéb nyelvű fordítása. (A linkekért köszönet Nagypál Lászlónak.)