HTML

View Péter Király's profile on LinkedIn

20 éves a MEK, 10 éves az EPA Én is
MEK önkéntes
vagyok

20 éves a MEK
10 éves az EPA

kirunews

Király Péter, keresés, Lucene, Solr, Java, Perl, PHP, OAI-PMH, webfejlesztés, digitális könyvtár, MARC, FRBR, RDA, Drupal, EAD, EAC, Europeana, eXtensibleCatalog.org, MEK, és sok minden más.

Friss topikok

Linkblog

A könyvtár jövőjéről

2012.11.05. 16:54 kirunews

A könyvtár jövőjéről

Könyvtár

Szerepe

A könyvtár célja az információk eljuttatása a felhasználókhoz. Ezek az információk hordozói a jövőben egyre kisebb mértékben lesznek a könyvek. Az információszolgáltatás helye egyre kisebb mértékben a könyvtár, a könyvtári épület egyre kisebb mértékben hagyományos olvasóterem.

Az információk világa rendezett és rendezetlen adathalmazok sokasága. A könyvtár tradícionális szerepe a bizonyos formában létező adatok értelmezése és rendezése. A könyvtár ezt a kompetenciáját sikeresen ki tudhatná terjeszteni a dokumentumokró más területekre is. A könyvtártudomány metaadat-tudomány. Az árúcikkeknek, tv programoknak, jogi anyagoknak vannak metaadataik, de nincs metaadat-kezelő hagyományuk. A szemantikus web, web 3.0 ezt az igényt teszi transzparenssé, tehát a könyvtár-informatikának a maga 100 éves rendezett kutatási, oktatási és kézműves tradíciójával még van némi előnye. Azonban ami igaz a könyvtári világ egészére, csak nagyon kevés könyvtárra igaz. A könyvtári metaadatok kutatásának és ezen kutatások implementációjának élvonalához mindenkpppen fel kell zárkózni, hogy akár a jelenlegi versenytársakkal fel tudja venni az intézmény a versenyt. Ami az informatikai, implementációs szintet illeti, itt sajnos törvényszerű a folyamatos elmaradás. A megfelelő képzettségű munkatársak számára a közgyüjteményi szféra az egész világon versenyhátrányban van.

Nem tartható az az álláspont, hogy a könyvtárosnak elég olyan szinten érteni az informatikához, hogy meg tudja határozni a programozó feladatát. Nem kell mindenkinek programozóvá válnia, de a programozás és más magas szintű készségek (adatbányászat, statisztikai elemzés, webes szolgáltatások összekapcsolása stb.) alapvetőek az intézmény profiljában, vagyis intézményi szinten (és ebben minden intézménytípust bele kell értsünk) a könyvtárnak kompetensnek kell lennie ezeken a területeken, különben nem tudja kiaknázni a szakmai ismeretanyagból származó helyzeti előnyét.

Közösségi tér

A könyvtári épület egyre kevésbé az olvasás tere, és egyre inkább szolgálja azt a közösséget, aminek a része (egyetem, település stb.). A „könyvtár”: tanulószoba, konferenciahelyszín, színház, számítógépközpont, játszóház, nyilvános hang- és videóstudió stb. (itthon: bálásruhavásár). Másrészt: a könyvtár egy civilizációs eszköz, mint például a tömegközlekedés, vagy az oktatási intézmények, vagyis segít abban, hogy a társadalom ne a „mindenki harca mindenki ellen” állapotában legyen – íly módon a könyvtár (mint számos példa mutatja) az esélyteremtés, társadalmi igazságosság megteremtésének egyik eszköze.

Intézmény

Együttműködés

Országos szinten nem lehet tovább halogatni a tényleges közös katalogizálás és közös információ-szervezés bevezetését. Az OCLC példája mutatja, hogy kétségtelen hátrányait (helyi szinten a címleírási készségek csökkenése - lévén kevesebb címleíró fog dolgozni -, és a helyi címleírási hagyományok, szokások megszűnése) messze felűlmúlják az előnyei (a rekordok egységessége, a dokumentumok lefedettsége, naprakészsége, az egységességből fakadóan jobb másodlagos szolgáltotások létrejötte). A könyvtáraknak meg kell osztaniuk egymással az adataikat, mert ez anyagilag előnyös, növeli a szakmai kapcsolatokat és az itthon fájdalmasan hiányzó együttműködés ethoszát ami önmagában is példamutató lehet a társadalom számára. Dániában a könyvtárközi kölcsönzés nem csak közös adatbázison, de közös logisztikai rendszeren is alapszik.

Az együttműködés nem csak könyvtárak között érvényes elv, hanem a könyvtáron belül. Számos esetben tapasztalni a könyvtári szolgáltatásoknak a belső együttműködés elmulasztása miatti minőségcsökkenését, vagy azt, hogy eleve nem érnek el egy máskülönben kívánatos és megvalósítható nívót. Például a tájékoztató szolgálati munkatársak tárgyi tudása semmilyen módon nem épül be a katalógusba, vagy a kézirattári dokumentumok eltérő adatszervezési modelje nem termékenyíti meg az informatika munkatársainak gondolkodásmódját.

Az Egyesült Államokban úgy próbálják a költségvetési csökkentés ellenére fenntartani a szolgáltatásokat, hogy a könyvtárak adott szolgáltatásokat közösen üzemeltetnek (pl. közös adminisztráció (pl. igazgató, informatikus, könyvelő), közös kölcsönzési rendszer, és olvasójegy, közös szállítási költségek, közös vásárlás és beszerzési alkuk). Iowában lehetőség van „könyvtári körzeteket” kialakítani, melyek élnek efféle megosztott szolgáltatásokkal.[1]

Együttműködés a saját környezettel

A könyvtári marketing alapelve: ismerd meg a felhasználódat. Nincs általános recept, talán csak az az elv, hogy a könyvtári profilt az adott felhasználói közösség arculatának megfelelően kell kialakítani. Ez nem jelenti azt, hogy a könyvtár ne mehessen avantgárd módon elébe az elvárásoknak, és önmaga formálja szűkebb társadalmi örnyezetét. Néhány példa:

Egyetemi-tudományos szféra: oktatási-kutatási együttműködések, ahol a könyvtári tudás (tudományos kommunikáció, metaadatok, kiadás, szerzői jogok, megőrzés, a digitális világ ismerete) mint hozzáadott érték van jelen.[2] Több olyan sajátos interdisziplináris tudományterület alakul mostanság, ahol a könyvtár-informatikai ismeretek és valamilyen más szakterület együttes megléte szükséges a kutatáshoz, ilyen például a bölcsészeti informatika vagy a „big data” science (az óriási adathalmazok elemzése, akár tudományos, akár egyéb (közigazgatási, vagy tájékoztatási) célból. Egy 2011 március végi szakértői kerekasztal-megbeszélésen így fogalmaztak: „néhány helyen, például az Egyesült Királyságban egy új »hibrid mesterség« kialakulását figyelhetjük meg, mely négy kulcsszerepet fed át: a számítógép szakértőét, egy szaktudósét vagy szakmérnökét, egy információtechnológusét és a könyvtártudósét.”[3] Az Egyesült Államokban az utóbbi egy-másfél évben sorra alakultak ilyen tudományos műhelyek, melyek a könyvtártudomány szervezési ismereteit és gyakorlatát valamint valamely tudományterület szakismeretét próbálják hasznosítani.

A Raiffeisen bank volt vezérigazgatója szerint a strukturális munkanélküliség okai: „a szakképzettség, a nyelvtudás, a számítógépes ismeretek, a mobilitás alacsony szintje”.[4] A könyvtár kisebb vagy nagyobb arányban, de mind a négy felsorolt területen kulcsfontosságú, és meglehetősen hatékony háttérintézmény lehet. Különösen kihangsúlyozandó a mobilitás, hiszen a könyvtárat nem terhelik azok a kölcsönös együttéléssel járó társadalmi feszültségek, amelyekkel például a cigány és magyar gyerekek iskolai oktatása kapcsán találkozunk, hiszen a könyvtári tanulás elsősorban egyéni tevékenység (senkit sem zavar, ha a másik lassabban vagy mást olvas).

A philadelphiai Free Library költséghatékonysági elemzése számos együttműködési programot ismertet: könyvtár-rendőrség, könyvtár-iskola, könyvtár-egyéb oktatási intézmény, könyvtár-szociális intézmények, könyvtár-munkaügyi központok mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a könyvtár minél hatékonyabban és láthatóbban legyen jelen a „társadalom szövetében”, minél inkább aknázza ki azt a szellemi erőforrást, amiért a közösség azt létrehozta.

A könyvtár mint az információ tálalásának szakértője hasznos segítséget nyújt intézmények, cégek saját szolgáltatásukra irányuló tájékoztató tevékenységében. Jelenleg a „Meghívó: TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR-2009-0020” Katalist levél tárgysor és a „a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti nap” MÁV-magyar időpontmeghatározás, valamint az „és reményeink szerint hamarosan kinevezésre kerülnek a felelős személyek” típusú hivatali zsargon ugyanannak a gondolkodásmódnak a következménye, amely egyáltalán nem gondolkodik azok fejével, akiknek az üzenet szól, így az adatból nem vállik információ, vagyis az ilyen fajta tájékoztatás tulajdonképpen felesleges, alacson hatékonyságú. A könyvtár lehetne a szabatos, pontos, de érthető tájékoztatás szakértője.

Néhány extrém(nek tűnő) példa egyéb közösségi célú együttműködésre.

Környezetvédelem: A Calgary közkönyvtár[5] egyik fókusza a környezetvédelem népszerűsítése, segítése. Néhány a számos programjuk közül: utcai környezetvédelmi kampány, elültethető olvasójegy[6], egy könyv + sok olvasó = zöld gondolat (egy olvasó évi 14 ezer fát véd meg), nyári öko-olvasótábor, résztvétel zöld eseményekben (föld órája, víz napja), családi programok (magvas vasárnap, „öko gyerekek” (gyermeknevelési tanácsadás), bicikli-népszerűsítés), szelektív szemétgyűjtés.

Zöldséget a könyvtárból: a baltomore-i városi egyészségügyi osztály azokon a településrészeken, ahol a legnehezebb elérni a friss, egészséges zöldségféléket (tömegközlekedés hiánya, szegénység) és ahol legrosszabbak az étkezéssel összefüggő egészségügyi mutatók elindította a Virtuális Szupermarket Programot [7] azzal a jelszóval, hogy „Zöldséget rendelj a könyvtárban”. Heti egyszer a könyvtárakban (és iskolákban) lehet rendelést leadni, másnap oda szállítják ki – ingyenesen.

Művészeti projektek: A párizsi Raspouteam az 1871-es párizsi Kommün napjait és helyszíneit eleveníti fel könyvtári dokumentumok segítségével[8]. Minden nap az eredeti helyszíneken helyeznek el installációkat (többnyire korabeli újságok illusztárciós anyagának az átdolgozásait) és egy-egy QR kódot. A kód elvezet egy weboldalhoz, ahol az esemény bővebb leírását adják korabeli napilapok és egyéb források segítségével.

Magyar viszonyok között nagyon is járhatónak tartanék egy olyan szolgáltatást, amikor a könyvtár tartaná karban a helyi közhasznú információszolgáltatásokat (vagy adna ebben tanácsot), amit jelenleg tipikusan az önkormányzati „portálok” nagyon alacsony színvonalon látnak el. A helyi lakosság ilyen köznapi kérdésekre kaphatna választ: melyik most az ügyeletes gyógyszertár? meddig van nyitva a bolt? mi lesz a mai menü a kifőzdében? mikor kezdődik az esti az edzés? mikor indul a busz A-ból B-be? A könyvtár a szolgáltatás kapcsán személyes kapcsolatba kerülne az információ szolgátatókkal, a közösség számára egy (végre) használható szolgáltatást nyújthatna, és még az önkormányzat is ráébredne, hogy a könyvtár hasznos dolog.

Könyvtári adat

A közpénzből létrehozott könyvtári adat közkincs. Az adatok megnyitása nem csak a kritikára, hanem a jobbításra is ösztönöz. A 2.0-ás alkalmazások bebizonyították, hogy a megnyitott adattárak sokszor teljesen váratlan, a társadalom számára hasznos felfedezésekhez, újításokhoz vezetnek. A könyvtári adat tehát egyre kevésbé saját, és egyre inkább közösségi tulajdon. Az utóbbi időben nagyon sok nemzetközi szervezet szorgalmazza a közgyűjteményi adatok speciális licenszelését (pl. CC0, vagy ehhez hasonló jogi nyilatkozat alatt), amivel a gyűjtemény bárki számára, bármilyen felhasználási céllal rendelkezésre bocsátja a megtermelt adatokat. Ez a licenszelési politika jogi és technológiai szempontból is erősiti mind a könyvtárközi együttműködéseket, mind a könyvtár-társadalom kapcsolatát. A könyvtári/közgyűjteményi adatokkal szemben speciális elvárás a hosszú távú megőrzés szempontjainak érvényesítése. Az interneten található sokszor efemer, gyorsan eltűnő adatok világában ez a fajta hozzáállás további bizalmat kelt.

Informatika

A könyvtári informatikai rendszer nem lehet sziget, hanem nyílt szabványokon alapuló, együttműködésre képes rendszernek kell lennie. Amennyire lehet, támogatni kell a nyílt forráskódú fejlesztéseket, mivel ez az alapja annak, hogy a könyvtár ne legyen kötve a szolgáltatók magánérdekeihez. A trendek szerint a rutin jellegű rendszer-karbantartási feladatokat ki kell szervezni (pl. informatikai felhő), és arra kell koncentrálni, ami a könyvtári informatika saját kompetenciája: könyvtári fejlesztés, könyvtári-információszervezési tudást igénylő szolgáltatások.

Igazgatás

Bent

A döntéseknek transzparenseknek, indokoltnak, számonkérhetőnek, hatásuknak pedig ellenőrzöttnek kell lenniük. Bizonyos tevékenységek mérhetőek, ezeket mérni kell, az eredmények alakpján pedig módosítani az intzéményi igazgatást. Az könyvtári vezetők nem a könyvtáros ellen vannak, hanem azért, hogy segítsék, ösztönözzék a kézműves munkáját. A könyvtári vezető nem a legfőbb döntnök, nem a kijáróember, nem tudós professzor, hanem mindenekelőtt az embereket együttműködésre hangoló, a konfliktusokat, akadályokat elhárító menedzser.

Mivel a könyvtár szerepe változik, és környezete változó környezet, a könyvtár is változó szervezet, aminek egyik hatása, hogy a könyvtár sikerességéhez szükséges mukakörök is változnak.

Kint

A könyvtárosok összessége: civil szervezet, aminek lennie kell érdekérvényesítő képességnek is. Ehhez transzparenciára és a kamarillapolitizálással való szakításra van szükség. Ahhoz, hgy a könyvtár sikert érjen el, napról-napra be kell bizonyítania a fenntartóinak, hogy szükség van rá, ezért meg kell talánia azokat a helyi problémákat, melyekben az intézményi készségek segítséget nyújtanak. Az angolszász könyvtári költségvetési elvonások szerencsésen megmutatták azokat a társadalmi problémákat, melyekben a könyvtár – néhol túllépve a dokumentum- vagy metaadatezelés témakörén – sikeresnek és előremutatónak bizonyult: a társadalmi szegregáció csökkentése oktatás, játék és kézművesfoglalkozások által, tanácsadás munkanélkülieknek, üzleti tanácsadás, családkutatás, konfliktus-mediálás, informatikai segítség és mások.

A könyvtár nem passzív szemlélője a világnak, hanem alakítója a folyamatoknak. Nem pusztán végrehajtója egy intézkedésnek, de részt vesz annak előkészítésében és szükség esetén igénybe veszi a közösség támogatását a döntések megváltoztatásához. Egy konkrét példát kiemelve: tudták-e vajon azok a politikai döntéshozók, akik a szerzői jog hatályát kiterjesztették, hogy ezzel egyúttal társadalom számára feltehetőleg nagyobb hasznot hajto könyvtári szolgáltatások alól húzzák ki a talajt, és a könyvtári társadalom tett-e lépéseket annak érdekében, hogy erről mind a döntéshozók, mind a döntéshozókat delegáló társadalom értesüljön? A feladat adott: ilyen és ehhez hasonló ügyekben párbeszédet kell kezdeményezni.

Könyvtáros

Vita, párbeszéd

A könyvtár nyitott szervezet. Folytonos párbeszédre kell törekedni a szakmán belül, más rokonszakmákkal (elsősorban a közgyűjteményekkel és az oktatással), valamint és legelsősorban a felhasználókkal. Meg kell állapodni a vitakultúrát elősegítő két pontban: 1) nem a személyemet, hanem a véleményemet kérdőjelezik meg (Weöres: „Nem a kakas, az ember mondja, hogy kukurikú”) 2) ne vélekedések, hanem tények alapján vitatkozzunk. A könyvtáros aktív vitapartner.

A magyar könyvtári szakmának minél szélesebb sávban kell kilépnie a nemzetközi színtérre. A kommunikációs lehetőségek teljesen egyformák itthon és nyugaton. Bár az utazási lehetőségek szűkösek, virtuálisan be lehet és kell kapcsolódni a nagy vitákba (Linked Data, metaadat-szabványok, e-könyvek, digitális megőrzés stb.), és átültetni vagy kialakítani az optimális gyakorlatot. Az Unióban számos olyan együttműködési forma létezik, melyek módot adnak a szakmai párbeszédre, a tanulásra, publikációra, az európai döntéshozókkal folytatott megbeszélésekre, és a közös munkálkodásra.

Tanulás

A könyvtárosi tudásnak jelen szempontból alapvetően két komponense van. Az első egy általános absztrahálási képesség, mely képes az adatok értelmezésére, a lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére, különféle szempontok alapján történő elemzésére (metaadatolás vagy hagyományosabban bibliográfiai leírás) és magasabb, esetleg univerzális szempontok alapján történő tartalmi kategorizálásra (tárgyszó, tezaurusz, ontológia). A második pedig a különféle, gyakorta változó eszközök ismerete.

Az erőteljes informatikai jelleg miatt, és az informatika természete miatt folytonos tanulásra van szükség. Nem csak szervezett és az intézmény irányából ösztönzött, hanem a szakma érdeklődéshez kapcsolódó önálló ismeretszerzésre. A „tanulnivaló” végtelen, még az olyan, távolról talán mozdulatlannak tetsző területeken, mint a kodikológiai bibliográfiai leírás is rengeteg változás van, amiket meg kell ismerni, és amit implementálni kell a napi munkában.

Tehetségkutatás

A könyvtári szervezet segít abban, hogy a tehetséges fiatalok (és öregek) megvalósíthassák előremutató elképzeléseiket. A pozitív, befogadói attitűd visszahat, később ők fogják mentorálni az újakat, ezáltal biztosítva a könyvtár jövőjét. Ehhez persze rugalmas munkaszervezésre, és emberi-erőforrásgazdálkodásra van szükség: a teljesítmény folyamatos értékelésére, a beosztottak egyéni szakmai céljai kitűzésére, megvitatására, és az elért (akár negatív) eredmények felülvizsgálatára. Ha feltárjuk a kudarcok és sikerek valódi okát, ezzel a tudással korrigálhatjuk a rendszert. Mindig vannak és lesznek innovatív homo novusok, ne hagyjuk őket átcsábulni más területekre.

Olvasó, felhasználó

A nem-olvasó

Régen a könyvtárakat talán kizárólag olyanok látogatták, akik maguk is olvasók voltak, legalábbis olvasni akartak. A jövőben egyre több olyan felhasználó lesz, akit a könyvtárlátogatásában semmi sem köt az olvasás aktusához. A könyvtár és a könyvtáros számára közvetítő szerepet játszik: a tér, ahol tanulhat, beszélgethet, játszhat, filmet nézhet, vagy a házi eszközöknél jobb minőségben elkészíthet egy videót, biciklit kölcsönözhet stb. Esetleg bizonyos esetben konzultál a könyvtárossal is. Lehet, hogy esetleg igénybe fogja venni a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, és talán nagyobb esély van erre, mint azok esetében, akik még a könyvtár küszöbét sem lépik át, de nem biztos. Az biztos, hogy ennek a térnek a szerepe felértékelődik, és mivel ezt a teret könyvtárnak hívják, magának könyvtárnak a szerepe, társadalmi támogatottsága is felértékelődik. Itthon különösen fontos, hogy míg a hagyományos közművelődési színterek (művelődési és ifjúsági házak, -központok, mozik) jóformán teljesen eltűntek, a könyvtárak még fennmaradtak.

Az írni-olvasni nem tudó

Speciális látogatót jelent az a kör, melynek tagjai azért járnak a könyvtárba, hogy elsajátítsák az olvasás, írás és értelmezés képességét. Nagy amerikai közkönyvtárak tartanak kurzusokat tényleges analfabétáknak. Vannak szolgáltatások, melyek az álláshirdetések értelmezésében segítenek. A legkiválóbb egyetemek könyvtárai biztosítanak helyet elemi és haladó írás kurzusoknak („Hogyan írjunk szakdolgozatot?”, „Hogyan írjunk regényt?”). A könyvtár itt hely, szervező, megfelelő képesítések megléte esetén oktató, tanácsadó.

Az olvasó

Nem lehet nem észrevenni, hogy létezik egy szinergia a könyvtár – könyvkiadó – könyvesbolt – olvasó négyszög körül. Az olvasók egy köre szeret saját könyvtári katalógust építeni, és szereti tartalmi metaadatokkal ellátni a könyveit, a könyvtári metaadat-szabványok és az elektronikus katalógusok egyre inkább teret engednek ezen adatok integrálásának, a címleírásnak a könyvesboltokban és a könyvtárakban kell lennie egy közös metszetének (a könyvebolti ideális esetben deriváltja a könyvtárinak), a digitális könyvtár rengeteg könyvkiadói funkciót tartalmaz, az elektronikus folyóiratokat tipikus módon közvetlenül a kiadó publikálja a könyvtári rendszerbe integráltan.

Összefoglalás

Elgondolásom szerint a könyvtári rendszert abban az irányban kell erősíteni, hogy elmozduljon egy általános információ-szervezési, és információ-közvetítő szerep felé. Ehhez meg kell találni azokat a módszereket, melyek segítenek az olvasás-központú ismeretszerzés terén szerzett tapasztalatokat áttranszponálni helyben megtalált (oktatási, tudományos, szakmai, közszolgálati) feladatok megoldásának támogatásába. A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlya lesz az informatikai ismereteknek és a nemzetközi kapcsolatoknak. A stratégiai irányváltáshoz elengedhetetlenül szükségesnek látom a könyvtári irányítási és kommunikációs gyakorlat megújulását is.

Jegyzetek

[1] Jason Pulliam – Sara Sleyster: Can libraries save by sharing services? (http://www.desmoinesregister.com/article/20110405/NEWS/104050366/-1/GETPUBLISHED03/Can-libraries-save-by-sharing-services-)

[2] Digital Humanities Center Funded at Emory. http://shared.web.emory.edu/emory/news/releases/2011/03/digital-humanities-center-funded-at-emory_007.html

[3] Erwin Gianchandini: National Science Board Talks „Big Data”. http://www.cccblog.org/2011/03/29/national-science-board-talks-big-data/

[4] Felcsuti Péter – Felcsuti Balázs: Vakvágányon (http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/04/06/vakvaganyon/)

[5] http://calgarypubliclibrary.com

[6] http://stationery.blogs.com/.a/6a00d83453a95e69e200e552b0d5da8834-pi

[7] http://www.baltimorehealth.org/virtualsupermarket.html

[8] http://www.raspouteam.org/1871

Megjegyzés

A tanulmány eredetileg egy Networkshop-vita indítója volt, jelen, átdolgozott formájában megjelent a 3K 2012 októberi számban.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kirunews.blog.hu/api/trackback/id/tr284711898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása